Rovarok

Insecta

A rovarok az ízeltlábú állatok egyik osztálya. Testük három tájékból áll: fej, tor, potroh.
Elől, a fej két oldalához ízesülnek a rendkívül mozgékony csápok, amelyek különböző számú csápízből állnak. Alakjuk változatos, és mindenekelőtt a szaglás és tapintás szervei.
A fej oldalán helyezkednek el a rendszerint nagy és számos egyszerű sz...

Insecta

A rovarok az ízeltlábú állatok egyik osztálya. Testük három tájékból áll: fej, tor, potroh.
Elől, a fej két oldalához ízesülnek a rendkívül mozgékony csápok, amelyek különböző számú csápízből állnak. Alakjuk változatos, és mindenekelőtt a szaglás és tapintás szervei.
A fej oldalán helyezkednek el a rendszerint nagy és számos egyszerű szemecskéből álló összetett szemek.
A rovarok szájszervének alaptípusa a rágó, amelyegyes fajoknál nyaló, szúró illetve szúró-szívó szájszervé módosult. A szájrészeket felülről a felső ajak (labrum) fedi be. A tulajdonképpeni szájszervek egy pár rágóból (mandibula) , egy pár állkapocsból (maxilla) és az egységes alsó ajakból (labium) állnak. A szájüregből ezenkívül még az ún. hypopharynx emelkedik ki. A tor három szelvényből áll, s ezek mindegyikéhez egy-egy pár láb ízesül. A második és harmadik torgyűrűből egy-egy pár szárny ered.
Vannak azonban szárnytalan rovarok és olyanok is, amelyeknek csak egy pár szárnyuk van (legyek, ez utóbbiakon a második szárnypár elcsökevényesedett és ún. billérkévé (haltera) alakult. Más csoportokban viszont az első szárny erősen megvastagodva, védelmező funkciót betöltő szárnyfedővé módosult (bogarak).
A potroh különböző számú szelvényből áll, amelyek kívülről megannyi gyűrűnek látszanak. Több rovar nőstényének a potroha végéből egy hosszabb-rövidebb tojócső indul ki, amely a peték lerakására szolgál.
A rovarok többnyire váltivarúak, sok fajnál a hím és a nőstény feltűnően különbözik egymástól. A rovarok egyedfejlődése egyes csoportokban tökéletlen átalakulás, míg más csoportokban az átalakulás tökéletes. Rovarok
Teljes (tökéletes) átalakulás esetén a petékből olyan lárvák bújnak ki (a lepkék lárváit hernyóknak nevezzük), amelyek nem hasonlítanak a kifejlett rovarra. A lárvák többször vedlenek, majd végül bebábozódnak. A bábból ezután már a kifejlett rovar bújik elő.
Tökéletlen átalakulás esetén a petékből olyan lárvák kelnek ki, amelyek ugyan már hasonlítanak a kifejlett állatra, de még szárnytalanok. Ezek a lárvák is többször vedlenek és fokozatosan válnak olyanná, mint a kifejlett rovar. Mindez természetesen csak a fejlődés lényege, a részleteket illetően a fejlődés igen sok rovarfajnál lényegesen bonyolultabb.

Tovább >

Rovarok 35 állat

  • Rend: Bogarak

    Óriási fajszámú rovarrend, csak Közép-Európában több mint 6000 fajuk él. Testük felszíne erősen kitines, elülső szárnyuk bőrszerűen megvastagodott szárnyfedővé alakult, amely a repülésben csak, mint egyensúlyozó vesz részt; hátulsó szárnyuk, ha megvan, hártyás. Szájszervük rágó. Teljes átalakulással fejlődnek.

  • Rend: Lepkék

    Két pár szárnyukat finomszínes pikkelyek borítják, amelyek színpompás mintázatot is alkothatnak.
    Ún. pödörnyelvükkel szívogatni képesek. Lárváikon (hernyó) három pár torláb és 2-5 pár potrohláb van.
    A hernyók bebábozódnak, majd teljes átalakulás után lepkévé alakulnak.

oldalt
Látható 13 - 18 a(z) 35 állatból
  • Oryctes nasicornis Európa jelentős részén él. Elterjedési területén nagyon változatos, variábilis. Lárvája az öreg tölgyerdők elhalt tuskóiban fejlődik. Nagyon falánk, ezért kövér, potroha megnyúlt, nagy fején erős...

  • Oxythyrea funesta Elterjedése Európa és Észak-Afrika. Hazánkban mindenhol fellelhető, gyakori faj. A kifejlett bogár viráglátogató, pollennel táplálkozik. Sokféle virágon megtalálható, de leggyakoribb rózsán és bogáncson. Lárvája (akár 30 mm hosszú) talajlakó, korhadó növényi részekkel táplálkozik.

  • Trichodes apiarius Közép-Európa melegebb fekvésű területein él. Hazánkban mindenfelé közönséges, ahol méhek előfordulnak. Az imágó fehér ernyős virágon él és nektárral, virágporral táplálkozik. A lárva különféle vadméhek fészkeiben fejlődik, s azokat fogyasztja. Májustól júliusig látható.

  • Epicometis hirta Nagyon gyakori, már koratavasszal megjelenik, és a gyümölcsfák vagy más növények virágainak nemes részeit rágja ki. A nőstény petéit a talajba rakja, az új bogarak már ősszel kifejlődnek, de csak a következő év tavaszán jönnek elő.

  • Mylabris variabilis Síkságok mezőin fészkes virágú nővényeken található helyenként tömegesen. Június és szeptember között repülnek. Akárcsak a kőrisbogár, szintén tartalmaz hólyaghúzó hatású kantaridint.

  • Meloe variegatus Szárnytalan bogár, szárnyfedői erősen megrövidültek, csak kisebb részben fedik a potrohát. Nedves réteken, földeken fűvel táplálkozik. Támadójára maró nedvet bocsát. Fiatal lárvája virágokra mászik,...

Látható 13 - 18 a(z) 35 állatból