Tollazata tiszta fehér. Csőrének hegye fekete, töve citromsárga. Nyakát egyenesen, kinyújtva tartja. Gyakran hallatja vadászkürtre emlékeztető hangját. A csőr színe, egyenes nyaka és jellegzetes hangja mindig biztosan megkülönbözteti a bütykös hattyútól. A Bewick-hattyúnál jóval nagyobb. Feje nyújtottabb és laposabb, csőrén a sárga szín hegyes szögben végződik a csőrhegyen. Hangja is más, mint a Bewick-hattyúé. A fiatalok tollazata szürkésbarna; szürkébbek, mint a bütykös hattyú fiataljai. Csőrük szürkés rózsaszín, fekete heggyel. Röpte hasonló a bütykös hattyúéhoz, de szárnycsapása nem ad hangot. Járása könnyedébb. A költési időt kivéve lármás csapatokban jár. Csapatai hullámzó, ferde vonalban vagy V alakban repülnek.
Hangja: Gyakrabban hallatja hangját, mint a többi faj. A repülő csapat kürt-, majd trombitaszerű rivalgást hallat.

Érdekesség:
Monogám madarak, a párok rendszerint egész életükben együtt maradnak. Bár abban az esetben, ha nem képesek szaporodni, ez a kötelék felbomolhat.
Annak a legendának is az énekes hattyú lehet az alapja, miszerint a haldokló hattyú még egyszer, teljes erejéből és különösen szépen énekel pusztulása előtt. Hangjának a távolból valóban panaszos hangulata van. A jégbe fagyott és az éhhalálnak kiszolgáltatott hattyú még akkor is énekel, amikor sorsa már eldőlt.

Adatok

Énekes hattyú (Cygnus cygnus)

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Hattyúk (Cygnini)
Nem: Cygnus
Faj: C. cygnus
Tudományos név: Cygnus cygnus

Halászó hattyú