Mocsári teknős – Emys orbicularis

Közép és Dél-Európán kívül Északnyugat-Afrikában, valamint Ázsia nyugati részén elterjedt. Magyarországon csaknem minden sík vidéki álló- és lassú folyású vízben előfordul az egyetlen őshonos páncélos hüllőnk. Különösen a sekély, iszapos részeket kedveli, de vízközeli mocsaras, zsombékos helyeket is gyakran látogatja.
Vaskos fejét, nyakát és végtagjait szarupajzsok meg bibircses pikkelyek borítják. Ujjain erős karmokat visel. Sötét alapszínét általában különböző méretű és számú sárga pont, petty és csíkok díszítik, sokszor – főképpen a nőstényeken – legyezős elrendezésben.
A hímet homorú haspáncéljáról és hosszabb, izmosabb farkáról lehet az ivarérettség elérésétől, vagyis 8-10 éves korától felismerni. A nőstények haspáncélja lapos, sőt a szélein inkább felhajló.
Júniusban vagy július első napjaiban 4-11 tojást rak a szárazon, maga ásta gödörbe. 8-10 hét után kikelt fiatalok 2.5 cm hosszúak. Október-novemberben az iszapba húzódik és téli álmot alszik.
Főleg rovarok, férgek, csigák és kis halak a tápláléka, esetenként azonban a növényi eledelt sem veti meg.
Védett!