A kagylók külső váza két, többnyire szimmetrikus, teknő alakú héjból áll, amelyeket a hátoldalon egy rugalmas sarokpánt köt össze.
Több fajnak a héját belülről gyöngyházréteg borítja. Vannak édesvízi és vannak tengeri fajok. Az óceánokban élő fajok egyike-másika 200 kg-os súlyt is elérheti.
A kagylók lába kétoldalról összenyomott.
Fejük nincs, és emiatt–a csigákkal ellentétben- nincs sem reszelőnyelvük, sem tapogatójuk.
Többnyire hiányoznak a szemeik is, de ezeket a test más fényérzékeny területei helyettesítik.
Régebbi rendszertanok Lamellibranchiata, Acephala, Conchifera, vagy Pelecypoda néven is említik.
Tavikagyló – Anodonta cygnea
Elterjedése: Európa. A síkságok állóvizeiben és nagyobb folyóiban él. Hímnős állat. Évente kb. 400 ezer petét rak le. A téli hónapokon át az anyaállat kopoltyúján maradnak. A lárvák halak bőrén élősködnek. Kifejlődés után az iszapban telepszenek meg. “Tavikagyló” bővebben
Folyami kagyló – Unio tumidus
Elterjedése: Európa. Síkságok lassú folyóiban, tavaiban él.
Petéinek száma évente legalább 200 ezer, amelyek az anyaállat kopoltyúján fejlődnek kb. 4 hétig. A kikelt lárvák ezután halak kopoltyújára telepszenek, s azon élősködnek néhány hétig. “Folyami kagyló” bővebben