A kétéltűek négylábú gerincesek, amelyek átalakulással fejlődnek. Lárvájuk (ebihal) vízben élés kopoltyúval lélegzik, míg a kifejlett állat már tüdővel, és ezért a szárazon is meg tud élni.
Néhány fajuk ovovivipar, vagyis a petékből lerakásuk után azonnal lárvák vagy már átalakult fiatalok kelnek ki, amelyek fejlődésüket az anyaállat testében futották végig.Kétéltűek anatómiája
Bőrük csupasz és mirigyekben gazdag. Több faj bőrmirigyeinek a váladéka mérgező.
A békák farkatlanok, erőteljes hátulsó lábuk ujjai között úszóhártya feszül. A szemhéjak gyengén (farkas kétéltűek) vagy jól fejletek.
A gőtéknek hosszú farkuk van, de lábaik viszonylag gyengék és rövidek.
Zöld varangy – Bufo viridis
Észak-Afrikától Közép- és Dél-Európán keresztül Közép-Ázsia keleti részéig honos. Szárazabb helyeken is megtalálható, vizet leginkább csak peterakáskor – április végén, május elején – keresi fel, a hegységekben 3000 m-ig felhatol.Petéit (10 000-12000) tavasszal 2 hosszú zsinórban, vízinövényekre rakja le. “Zöld varangy” bővebben
Barna varangy – Bufo bufo
Előfordul Észak-Afrikától egészen Európán keresztül Kelet-Ázsiáig honos. Erdőkben, szántóföldeken, kertekben stb. él, de emberi települések környékén (pincékben) is megtalálható. “Barna varangy” bővebben