Sokpettyes virágbogár

Sokpettyes virágbogár

Sokpettyes virágbogár – Oxythyrea funesta Elterjedése Európa és Észak-Afrika. Hazánkban mindenhol fellelhető, gyakori faj. A kifejlett bogár viráglátogató, pollennel táplálkozik. Sokféle virágon megtalálható, de leggyakoribb rózsán és bogáncson. Lárvája (akár 30 mm hosszú) talajlakó, korhadó növényi részekkel táplálkozik. Zömök bogár.

Szalagos hólyaghúzó

Szalagos hólyaghúzó

Szalagos hólyaghúzó – Mylabris variabilis Síkságok mezőin fészkes virágú nővényeken található helyenként tömegesen. Június és szeptember között repülnek. Akárcsak a kőrisbogár, szintén tartalmaz hólyaghúzó hatású kantaridint. Adatok Hosszúság 7-16 mm Szalagos hólyaghúzó (Mylabris variabilis) Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)

Szalagos méhészbogár

Szalagos méhészbogár

Szalagos méhészbogár – Trichodes apiarius Közép-Európa melegebb fekvésű területein él. Hazánkban mindenfelé közönséges, ahol méhek előfordulnak. Az imágó fehér ernyős virágon él és nektárral, virágporral táplálkozik. A lárva különféle vadméhek fészkeiben fejlődik, s azokat fogyasztja. Májustól júliusig látható. Adatok Hosszúság

Butabogár

Butabogár

Butabogár – Pentodon idiota Az orrszarvú bogár rokona, de homloka és előtora egyszerű. A két ivart alig lehet megkülönböztetni, bár a hím utolsó potrohszelvénye jóval rövidebb, mint a nőstényé, és ívesen kimetszett. A bogár nappal a talajon mászkál. Lárvája fűfélék

Bundásbogár

Bundásbogár

Bundásbogár – Tropinota hirta v. Epicometis hirta Nagyon gyakori, már koratavasszal megjelenik, és a gyümölcsfák vagy más növények virágainak nemes részeit rágja ki. A nőstény petéit a talajba rakja, az új bogarak már ősszel kifejlődnek, de csak a következő év

Orrszarvúbogár

Orrszarvúbogár

Orrszarvúbogár – Oryctes nasicornis Európa jelentős részén él. Elterjedési területén nagyon változatos, variábilis. Lárvája az öreg tölgyerdők elhalt tuskóiban fejlődik. Nagyon falánk, ezért kövér, potroha megnyúlt, nagy fején erős rágókat hord. Kertészetek és fűrésztelepek komposztjában is megél. Bábozódásra gyakran talajba

Óriásnünüke

Óriásnünüke

Óriásnünüke – Meloe cicatricosus A löszön kívül homoki és szikes gyepek lakója. Repülni nem tudnak, szárnyfedőjük csökevényes. Védekezésül térdízületükből erős szagú olajos mérgező anyagot, kantaridint bocsájtanak ki. Legnagyobb számban májusban találkozhatunk velük, aztán eltűnnek. A nőstények nagyobbak és vastagabb potrohuk