Óriási fajszámú rovarrend, csak Közép-Európában több mint 6000 fajuk él. Testük felszíne erősen kitines, elülső szárnyuk bőrszerűen megvastagodott szárnyfedővé alakult, amely a repülésben csak, mint egyensúlyozó vesz részt; hátulsó szárnyuk, ha megvan, hártyás. Szájszervük rágó. Teljes átalakulással fejlődnek.
Szalagos méhészbogár – Trichodes apiarius
Közép-Európa melegebb fekvésű területein él. Hazánkban mindenfelé közönséges, ahol méhek előfordulnak.
Az imágó fehér ernyős virágon él és nektárral, virágporral táplálkozik.
A lárva különféle vadméhek fészkeiben fejlődik, s azokat fogyasztja. Májustól júliusig látható. “Szalagos méhészbogár” bővebben
Butabogár – Pentodon idiota
Az orrszarvú bogár rokona, de homloka és előtora egyszerű.
A két ivart alig lehet megkülönböztetni, bár a hím utolsó potrohszelvénye jóval rövidebb, mint a nőstényé, és ívesen kimetszett.
A bogár nappal a talajon mászkál. Lárvája fűfélék gyökérzetén él. “Butabogár” bővebben
Bundásbogár – Tropinota hirta v. Epicometis hirta
Nagyon gyakori, már koratavasszal megjelenik, és a gyümölcsfák vagy más növények virágainak nemes részeit rágja ki.
A nőstény petéit a talajba rakja, az új bogarak már ősszel kifejlődnek, de csak a következő év tavaszán jönnek elő. “Bundásbogár” bővebben
Orrszarvúbogár – Oryctes nasicornis
Európa jelentős részén él. Elterjedési területén nagyon változatos, variábilis. Lárvája az öreg tölgyerdők elhalt tuskóiban fejlődik.
Nagyon falánk, ezért kövér, potroha megnyúlt, nagy fején erős rágókat hord. Kertészetek és fűrésztelepek komposztjában is megél. “Orrszarvúbogár” bővebben
Óriásnünüke – Meloe cicatricosus
A löszön kívül homoki és szikes gyepek lakója. Repülni nem tudnak, szárnyfedőjük csökevényes.
Védekezésül térdízületükből erős szagú olajos mérgező anyagot, kantaridint bocsájtanak ki. “Óriásnünüke” bővebben
Pompás nünüke – Meloe variegatus
Szárnytalan bogár, szárnyfedői erősen megrövidültek, csak kisebb részben fedik a potrohát.
Nedves réteken, földeken fűvel táplálkozik. Támadójára maró nedvet bocsát.
Fiatal lárvája virágokra mászik, és az odaszálló méhek lábába, szőrébe kapaszkodva azok fészkébe viteti magát. “Pompás nünüke” bővebben
Nagy szarvasbogár – Lucanus cervus
Hazája Közép-Európa, de a déli területeken is előfordul, egészen Portugáliáig. Kevert és tölgyerdőkben él. A nőstény korhadó tölgytuskók gyökerei közé rakja petéit, majd elhal.
A lárva a fában él, járatokat rág, s 3-5 évig fejlődik, miközben 10 cm-re is megnő. “Nagy szarvasbogár” bővebben