A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) a leghosszabb életű emlős a világon. Egyes egyedek a kétszáz évet is megérik.
Átlagosan 15–18 méter hosszúak. Egy átlagos példány súlyát 90 tonnára, a legnagyobbakét 110 tonnára becsülik. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.
Az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek(Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a simabálnafélék(Balaenidae) családjába tartozó faj.
Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben – egyszerre legfeljebb 30 percre – lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Szája olyan nagy, hogy a közepes nagyságú csónak a legénységével együtt elfér benne, mert hossza 5–6 szélessége pedig 2.5–3 m. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.
A hím feje aránylag nagyobb, mink a nőstényé, a kor haladtával még nagyobbá válik, úgyhogy a vén hímek feje a test egész hosszának két ötödét is elérheti. Fejének nagysága legfelötlőbb külső bélyege, a többi sima bálnával szemben is.
Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak.
A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.
Szaporodásukat illetően nincsenek kielégítő és beható megfigyelések. Kb. 20 évesen válnak ivaréretté és 3-4 évig hordja kicsinyét, míg meg nem szüli az egy, ritka esetben két kölykét.
Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik.
- az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik.
- a második csoport az Ohotszki-tengerben él.
- a harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul.
- a negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él.
Az emberen kívül valószínűleg csupán egyetlen egy halálos ellensége van, a félelmetes kardszárnyú delfin.
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
| Bálnák éneke |
