Pavlics Ferenc (1928. február 3-án született Bolozsameggyesen) műszaki igazgatóként felügyelte és vezette az Apolló programban használt holdjármű tervezését és kivitelezését.

Az első Lunar Rovert, 400 fő alkotta meg 17 hónap alatt.

A holdautó szerkezetet úgy tervezték meg, hogy összehajtogatva lehessen szállítani a holdkomp alsó részében.

Mérete összehajtva: 0.90 m x 1.50 m x 1.70 m.

A holdautó menetkésszé tétele 20 percig tartott.
A holdautó földi közlekedésre nem alkalmas, összeroppanna az űrhajósok és felszerelésük súlya alatt. A földinél hatszor gyengébb holdi gravitáció mellett azonban a terhelése lényegesen kisebb volt.

Az összehajtogatható autó adatai:

sebessége: 16 km/h
hossz: 3.1 m
szélesség: 2.06 m
keréktávolság: 2.25 m
talaj feletti magasság: 0.36 m
önsúly: 208 kg
hasznos teher: 520 kg
meghajtás: kerekenként egy-egy 0,186 kW (0.25 lóerő) teljesítményű elektromotor, 80:1 áttétel

A Rover fontos eleme volt a V- alakú fémbordákra szegecselt, függetlenül kormányozható, holdi talaj- és légköri viszonyokra tervezett különleges négy kerék, amiket külön villanymotor hajtott meg.

A drótszövetből és fémbordákból készült kerekeknek -160 és +125 fokos hőmérsékleti tartományban kellett eleget tennie.

Kerekek átmérője: 81.3 cm
szélességük: 22.9 cm
tömegük: 5.4 kg

Az LRV három holdmisszióban kapott szerepet, az Apollo–15, 16 és 17 küldetésekben.

Az első holdautót Dave Scott űrhajós vezette.

Ezek voltak a világ legdrágább autói, különösen mert csak három napig működtek.

Lunar Roverból 6 darab készült.

Ebből a Holdon használt három példányt otthagyták a Hadley-hegységben, a Descartes-kráterben és a Taurus-Littrow-alakzat vidékén.
Egy példányt a washingtoni Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeumban, egy pedig a floridai Kennedy Űrközpont múzeumában nézhetik meg a látogatók.
Egyet pedig, mindenfelé az Egyesült Államok vidéki múzeumaiban mutatnak be.

Pavlics Ferenc az Apollo program sikeréért, a holdjáró tervezéséért 1971-ben NASA-díjat kapott.