Rádiófrekvenciás azonosítás

Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.

Az RFID címkék típusai

Az RFID címkéknek több fajtája van, az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak:

Működési frekvencia(felépítésük is változik)

LF jellegzetessége: IC-nél bezáruló sok fordulatból álló tekercs antenna

HF jellegzetessége: IC-nél bezáruló kis fordulatból álló tekercs (spirál) antenna

UHF jellegzetessége: IC-nél összekapcsolódó kétpólusú antenna

Mikrohullám: IC-vel összekapcsolt kétpólusú antenna

Bélyeg megjelenési forma

Dry-inlay

Papír fedőrétegű

Műanyag fedőrétegű

Wet-inlay

Kemény burkolatú tag

Kemény burkolatú metál tag

Memóriakezelés

Csak olvasható (RO) – gyártáskor írják meg

Egyszer írható sokszor olvasható (WORM)

Többször írható és olvasható (RW)
RFID Info Chip

Energiaellátás

Passzív RFID

A passzív címkék nem tartalmaznak saját energiaforrást. Az olvasó által kibocsátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál az antennában ahhoz, hogy a lapra épített apró CMOS IC feléledjen, és választ küldjön az adatkérésre. Az antenna tehát speciális tervezést igényel: nem elég, hogy összegyűjti a szükséges energiát, a válaszjelet is közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul, hogy a címke egy kis méretű memóriát (EEPROM) is tartalmaz, és lekérdezéskor ennek tartalmát is továbbítja az olvasó felé. A passzív lapkák rendkívül aprók, papírnál is vékonyabb címke a kereskedelemben is kapható. A passzív lapok hatótávolsága 2 millimétertől (ISO 14443) néhány méterig (ISO 18000-6) terjed, azaz ekkora távolságból olvasható ki a tartalmuk a használt frekvenciától függően. Alacsony előállítási költségének köszönhetően jelenleg ez a legelterjedtebb típus.

Fél-passzív RFID

A fél-passzív azonosítók annyiban térnek el a passzív társaiktól, hogy tartalmaznak egy apró, beépített elemet. Ez lehetővé teszi, hogy az IC folyamatosan üzemeljen. Nincs szükség az antenna energiagyűjtő kialakítására, ezért azt adásra optimalizálják. Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú azonosítók válaszideje jobb, és az olvasási hibák aránya kisebb, mint passzív társaik esetén.

Aktív RFID

Az aktív RFID címkék vagy jeladók beépített energiaforrással rendelkeznek, melyek elegendő energiát biztosítanak bármilyen IC üzemeltetéséhez és a jeladáshoz is. Nagyobb hatótávolságot (akár 10 méter) és memóriakapacitást biztosíthatnak passzív változatuknál, némelyik még a vevő által küldött adatok rögzítésére is képes. Néhány aktív címke impulzusszerűen üzemel, hogy takarékoskodjon az energiával, így akár 10 évig is képes üzemelni.

RFID-olvasó antennák típusai

Az RFID-olvasó antennák kialakítása éppúgy függ egy adott alkalmazás igényeitől, mint a bélyegeknél. Az antennákat úgy alakítják ki, hogy hatósugaruk, kivitelük, formájuk (akár ergonómiai szempontból is) illeszkedjen az egyes alkalmazások igényeihez.

Targonca antenna, futószalagra szerelhető antenna, áru beérkeztető/kiadó kapura szerelt antenna, polcra/ba szerelt antenna, állatazonosításkor használt spec. kialakítású antenna, stb.

RFID-író/olvasó (Interogátor) típusai

Az RFID-olvasó a hozzá kapcsolt antennák segítségével létrehozott elektromágneses mezőben képes olvasni a gerjesztett bélyegek által visszasugárzott adatokat és ugyanilyen módon képes írni is ezen bélyegek memóriájába (csak az írható bélyegekébe). Az újabb olvasókba már integrálják az adatfeldolgozó szoftvert futtató egységet is, ezáltal leegyszerűsítve a kialakítandó automatikus azonosítási rendszer infrastruktúráját.

Adatírás szerint

RO-Read only olvasók (csak olvasásra képesek)

Csak olvasni képesek a közelükben lévő bélyegek adatait. Általában kis teljesítményű egy antennás olvasók speciális felhasználásokra fejlesztve.

Írásra és olvasásra is képes olvasók

Általánosan elterjedt olvasók logisztikai és kereskedelmi alkalmazásokban. Az adatok bélyegekre történő írását és olvasását is képesek végrehajtani.

Smart olvasók

Az adatfeldolgozó egységet is magukban foglaló olvasók.

Kialakításuk szerint

Targoncára szerelhető olvasó (robusztus kialakítás, speciális áramellátás), áru beérkeztető/kiadó kapura szerelt antenna, állatazonosításkor használt spec. kialakítású olvasó egység, kézi olvasók, asztali olvasók, mobil eszközbe szerelt olvasók, stb.

RFID rendszerek működése

1. A szenzor (fotocella) aktiválást indító eseményt érzékel

2. Az olvasó Bekapcsol

3. Az olvasó leolvassa a bélyegben kódolt adatokat.

4. Az olvasó továbbküldi az adatokat az adatfeldolgozó programot futtató számítógépnek (Middleware)

5. Az adatfeldolgozó számítógép a kiegészített adatokat továbbküldi a vállalatirányítási rendszernek

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/RFID