Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által bevezetett skála, amely nukleáris balesetek esetén megkönnyíti a biztonsági helyzet kommunikálását. A nukleáris események osztályozására az alábbi 7 fokozat létezik:
0. fokozat
Nincs biztonsági kockázata.
1. fokozat
A biztonsági intézkedések olyan megszegése, ami még nem jelent veszélyt sem a dolgozókra, sem a lakosságra. Működési hibák, emberi hibák, nem megfelelő eljárások alkalmazása.
2. fokozat
Biztonsági következményei már lehetnek, de a dolgozók éves sugárterhelése nem haladja meg az éves dóziskorlátot. A biztonsági berendezések olyan hibája, amely mellett még elégséges a védelem a balesetek elkerülésére. Pl.: 1981. március Japán, Tsuruga prefektúra; 1990. június Japán, Ishikawa prefektúra; 2006. március 6. Egyesült Államok, Tennessee, Erwin.
3. fokozat
A dolgozók sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a legjobban veszélyeztetett emberek csak néhány tized millisievert dózist kaphatnak. A biztonsági rendszer hibája, amely balesethez vezethet. Pl.: 1975. december 7. Német ország, Greifswald; 2003. április 10. Magyarország, Paks; 2005. április 19. Anglia, Sellafield.
4. fokozat
Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe, a külső radioaktivitás növekedése azonban csak néhány millisieverttel haladja meg az átlagos háttérsugárzást. Az ellenintézkedések korlátozottak, például a helyi élelmiszerek ellenőrzése. v. Meghatározó mértékű károsodás a nukleáris berendezésekben. Olyan jellegű károsodások tartoznak ide, amelyek nehézséget okozhatnak a helyreállítás során – részleges zónaolvadás. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkezhetnek. Pl.: 1973. szeptember 26. Anglia, Windscale; 1977. február 22. Csehszlovákia, Jaslovské Bohunice; 1980. március 13. Francia ország, Saint-Laurent-des-Eaux; 1983. szeptember 23. Argentína, Buenos Aires; 1993. április 6. Oroszország, Tomsk; 1990. szeptember 30. Japán, Ibaraki prefektúra.
5. fokozat
Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe. A sugárzás mennyisége 100-1000T becquerel között van. A veszélyeztetett üzemben részleges ellenintézkedésre van szükség. v. Komoly károsodás a nukleáris berendezésekben. Komolyabb károsodás lehetséges a reaktor aktív zónájában, nagyobb baleset vagy tűz vagy radioaktív anyagok kiszabadulása épületen belül. Pl.: 1952. december 12. Kanada, Ontario, Chalk River; 1969. január 21. Svájc, Canton of Vaud, Lucens; 1957. Anglia, Windscale; 1979. március 28. Egyesült Államok, Pennsylvania, Dauphin County, Middletown.
6. fokozat
Radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. A sugárzás mennyisége 1000-10000T becquerel között van. A súlyos egészségkárosító hatások korlátozására teljes körű helyi ellenintézkedésekre van szükség. Pl.: 1957. szeptember 29. Oroszország, Majak.
7. fokozat
Nagy radioaktivitású anyagok kerülnek ki a környezetbe. Ezek között a láncreakció rövid és hosszú felezési idejű bomlástermékei találhatók. A sugárzás mennyisége meghaladja a 10000 T becquerelt. Nagy területeken, akár több országban is súlyos egészségkárosító és környezeti hatásokkal. Pl.: 1986. április 26. Ukrajna, Pripyat; 2011. március 11-20. Japán, Fukushima Daiichi.
Animáció a csernobili atomfelhő terjedéséről
Nukleáris vagy radioaktív baleset a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség definíciója szerint “olyan esemény, mely jelentős következményekkel jár az emberek, a környezet vagy az infrastruktúrára tekintettel. Ide tartozik többek között minden sugárbetegség, a környezetbe kijutott magas ionizáló sugárzás vagy a reaktor védőburkának megolvadása.” Elsődleges példák közé olyanok tartoznak, mikor a reaktormag megolvad, és jelentős radioaktivitás kerül a környezetbe. Ilyen volt az 1986-os csernobili atomkatasztrófa is.
