Szorobán

A szorobán, egy Japánban kifejlesztett számolóeszköz. Elődje a kínai suanpan, ami 1600 körül vált népszerűvé Japánban, habár Kínában már a 14. században a mindennapok része volt. Az asztalra fektetve, fél kézzel számolnak rajta. Páratlan számú rudat tartalmaz, melyeket egy keret vesz körbe. Hajlékonyabban kezelhető, de több tudást igényel, mint európai rokonai. A suanpanhoz hasonlóan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1990-ben jelent meg, és azóta a matematikatanításban is használják. Versenyeket 1996 óta rendeznek, és az érdeklődés évről évre nő. Ma már Magyarországon is lehet szorobánból Kyú vizsgát tenni; az eredményt igazoló oklevelet Japánban állítják ki.

Neuropszichológiai vélemények szerint a szorobán használata mindkét agyféltekét igénybe veszi. A fejben való szorobánozás fejleszti mind a képi emlékezetet, mind a szám- és szövegemlékezetet, valamit javítja a fejszámolás képességét. Ilyenkor egy elképzelt szorbánon számolnak, és csak utólag ellenőrzik az eredményeket. Segíti a finommozgásokat és a figyelmet, gondolkodásra szoktat. Könnyen szemléltethetők a helyi értékek, az átváltások, a maradékos és a közönséges osztás. Még az enyhe értelmi fogyatékos vagy diszkalkuliás gyerekeken is segít. A Magyar Szorobántársaság elnöke Mátyásné Kokovay Jolán több mint négyezer tanárral ismertette meg a szorobánt.

 Szerkezete:

A szorobán páratlan számú oszlopból vagy rúdból áll, mindegyiken gyöngyökkel: egy, a többitől elválasztott gyöngy (égi gyöngy) ötöt, a többi négy gyöngy (földi gyöngy) egyet ér. Ez a szerkezet a kevesebb gyöngy ellenére a suanpannal megegyező kifejezőerőt ad.

A szorobán rúdjainak száma mindig páratlan, és nagyobb, mint kilenc. Többnyire 13 rudas, de gyakoriak a 21, 23, 27 vagy akár 31 rudas szorobánok. Ez lehetővé teszi a pontosabb számolást, vagy több szám kijelzését is. Minden oszlop egy jegyet reprezentál, ezért több rúdon több jegy hozható létre.

A szorobánt különféle anyagból építik. Vannak fából, fémből, rattanból vagy bambuszból készült példányai. A gyöngyök két végükön kicsúcsosodnak. Rendszerint fából vannak, de lehetnek kőből, márványból vagy műanyagból is, különösen a Japánon kívül készült példányok.

Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg.

Suanpan és szorobán

Suanpan (fent) és szorobán (lent). Mindkettő szabvány méretű, és 13 rudas

 forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szorobán