A legtöbb csigára különböző alakú, felcsavarodott ház (csigaház) jellemző.
Egyes fajok háza fénylő, míg másoké tompa fényű vagy áttetsző, esetleg különböző színű, lapos, gömbölyded vagy éppenséggel magas. Egyik-másik faj háza elcsökevényesedett, néha olyan nagymértékben, hogy maradványai, mint apró mészszemcsék vannak a köpenybe beágyazódva. Megint más fajokon csak egy hátlemez fejlődik ki.
CsigaA házas csigák teste lábból, fejből és aszimmetrikus, spirális, a ház belsejébe zárt zsigerzacskóból áll.
A láb, vagyis az állat testének az a része, amelyet házából kidug, rendkívül izmos és előrefelé a szájat és az érzékszerveket viselő fejben folytatódik.
A fejen egy vagy kettő, többnyire visszahúzható tapogatópár helyezkedik el. Az egyszerű szemek a tapogatónak vagy a csúcsán, vagy a tövén ülnek.
A szájüreg fenekén helyezkedik el a nagyszámú, apró fogacskával borított reszelőnyelv (radula), s ezzel, mint valami ráspollyal reszeli le az állat a táplálékát.
A csigák nagy része hím-nős, ivarszervük eléggé bonyolult szerkezetű és jellemző lehet a fajra.
Kék meztelencsiga – Bielzia coerulans
Északkeleti hegyvidékeink bükköseiben él. Meglehetősen ritka.
Mindig egyszínű. Színe legtöbbször csillogó szürkéskék vagy azúrkék, de fűzöld, sötétzöld, ultramarinkék, feketéskék és lila is lehet. “Kék meztelencsiga” bővebben