Butabogár – Pentodon idiota
Az orrszarvú bogár rokona, de homloka és előtora egyszerű.
A két ivart alig lehet megkülönböztetni, bár a hím utolsó potrohszelvénye jóval rövidebb, mint a nőstényé, és ívesen kimetszett.
A bogár nappal a talajon mászkál. Lárvája fűfélék gyökérzetén él. “Butabogár” bővebben
Bundásbogár – Tropinota hirta v. Epicometis hirta
Nagyon gyakori, már koratavasszal megjelenik, és a gyümölcsfák vagy más növények virágainak nemes részeit rágja ki.
A nőstény petéit a talajba rakja, az új bogarak már ősszel kifejlődnek, de csak a következő év tavaszán jönnek elő. “Bundásbogár” bővebben
Bogyómászó poloska – Dolycoris baccarum
Az erdő- és útszéleken szinte mindenhol gyakori.
Kifejlett rovarok: augusztustól júniusig. “Bogyómászó poloska” bővebben
Közönséges fátyolka – Chrysoperla carnea
Európában, Észak-Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt faj, hazánkban mindenütt előfordul. A fátyolkák között szinte kivételként imágóalakban telel át.
Tavasszal szinte még ragyogó zöld, de a nyár folyamán és az áttelelés alatt megfakul. “Közönséges fátyolka” bővebben
Folyami rák v. nemes rák – Astacus astacus
Közép-Európában és Dél-Skandináviában terjedt el. A sík vidékek tiszta folyóvizeit kedveli, de tavakban is előfordul. Nappal a partszegély üregeiben tartózkodik, zsákmányra éjjel vadászik. “Folyami rák” bővebben
Orrszarvúbogár – Oryctes nasicornis
Európa jelentős részén él. Elterjedési területén nagyon változatos, variábilis. Lárvája az öreg tölgyerdők elhalt tuskóiban fejlődik.
Nagyon falánk, ezért kövér, potroha megnyúlt, nagy fején erős rágókat hord. Kertészetek és fűrésztelepek komposztjában is megél. “Orrszarvúbogár” bővebben
Óriásnünüke – Meloe cicatricosus
A löszön kívül homoki és szikes gyepek lakója. Repülni nem tudnak, szárnyfedőjük csökevényes.
Védekezésül térdízületükből erős szagú olajos mérgező anyagot, kantaridint bocsájtanak ki. “Óriásnünüke” bővebben