A gerinchúrosok (Chordata) az állatok (Animalia) egy törzse. Közéjük tartoznak az előgerinchúrosok (Urochordata vagy korábban zsákállatok Tunicata), a fejgerinchúrosok (Cephalochordata) és a gerincesek (Vertebrata) altörzsei.
Északi őszapó – Aegithalos caudatus
Európától Japánig elterjedt. Lomberdőkben, parkokban él.
A költési időn kívül kisebb csapatokban jár. Fészkét fákra és bokrokra építi, legszívesebben a törzs melletti ágvillába. Fészke tojásdad, teljesen zárt, oldalán nyílik a bejárata; mohából, zuzmóból, pókhálóból építi, pihékkel béleli. “Északi őszapó” bővebben
Uhu – Bubo bubo
Angliát, az északi területeket kivéve Eurázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. Télire is költőterületén marad.
Nagy erdőségekben, fás sziklafalon, síkságon és hegyvidéken is él.
Fészkét sziklaüregekbe, faodvakba, sűrű aljnövényzet közé vagy ragadozó madarak elhagyott fészkeibe rakja. “Uhu” bővebben
Erdei fülesbagoly – Asio otus
Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi vidékein él. Olyan tűlevelű erdők az otthona, melyek nyílt területtel határosak, ahová vadászni járhat. A mérsékelt klímájú területeken lakók egész évben élőhelyükön maradnak, míg a zordabb klímájú területeken élők a tél beállta előtt délebbre vonulnak. “Erdei fülesbagoly” bővebben
Tövises rája – Raja clavata
Az európai tengerparti vizek leggyakoribb rájája. Az Északi-tengerben is megtalálható.
Teste a széles mellúszóját is figyelembe véve, rombusz alakú. Hátbőrén tövisek, un. bőrfogak vannak. Előszeretettel tartózkodik sekélyes helyeken, az iszapos fenéken. “Tövises rája” bővebben
Pataki ingola – Lampetra planeri
Egész Európában elterjedt, de az utóbbi időben nagyon megritkult. Csak folyókban és patakokban él.
Felső állkapcsi lemeze széles, mindkét oldalon egy-egy erős foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 5-9 (többnyire 7) egyenlő nagyságú, lekerekített fog van. A szájkorongon csak felső, illetve a peremen elhelyezkedő ajakfogak vannak, kívül oldalt és alul hiányoznak. “Pataki ingola” bővebben
Zöld varangy – Bufo viridis
Észak-Afrikától Közép- és Dél-Európán keresztül Közép-Ázsia keleti részéig honos. Szárazabb helyeken is megtalálható, vizet leginkább csak peterakáskor – április végén, május elején – keresi fel, a hegységekben 3000 m-ig felhatol.Petéit (10 000-12000) tavasszal 2 hosszú zsinórban, vízinövényekre rakja le. “Zöld varangy” bővebben
Mocsári teknős – Emys orbicularis
Közép és Dél-Európán kívül Északnyugat-Afrikában, valamint Ázsia nyugati részén elterjedt. Magyarországon csaknem minden sík vidéki álló- és lassú folyású vízben előfordul az egyetlen őshonos páncélos hüllőnk. Különösen a sekély, iszapos részeket kedveli, de vízközeli mocsaras, zsombékos helyeket is gyakran látogatja. “Mocsári teknős” bővebben